Szójegyzék

A Kraus & Naimer által kínált termékcsalád számos kapcsolóberendezést és opcionális extrákat ajánl a kisfeszültségű tartományban, és egyéni igények széles skálájához kínál kapcsolási megoldásokat. Ez a szószedet elmagyarázza a Kraus & Naimer kapcsolási technológiájával és kapcsolóeszközeivel kapcsolatos leggyakoribb kifejezéseket.

1. Általános és szakkifejezések

1.1 Kisfeszültség

Az elektromos technikában a villamosenergia -hálózatok és áramkörök különböző tartományokra vannak osztva, a maximális elektromos feszültség értékétől függően. Az alacsony feszültségtartomány 1000 V-ig váltakozó feszültséget és 1500 V-ig egyenfeszültséget tartalmaz.

1.2 AC (váltófeszültség)

Váltófeszültség vagy váltóáram (AC) esetén a feszültség- és áramértékek, továbbá az irányuk is az idővel változnak, és rendszeresen megismétlődnek. Az elektrotechnikában elsősorban szinuszos váltakozó feszültségeket és áramokat alkalmaznak. Az áramerősség és az irány változik minden olyan időszakban, amikor két nulla-kereszteződés történik. A közös 50 Hz-es kisfeszültségű hálózat esetében ez azt jelenti, hogy másodpercenként 50 periódus ismétlődik, és így 100 nulla kereszteződés történik, amelyekben pillanatnyi áram nem folyik. A váltakozó áramú áramkörök ezen tulajdonsága előnyös a kapcsolási műveletekhez.

1.3 DC (egyenfeszültség)

With direct voltage or direct current (DC), the voltage polarity and current direction remain the same over time. In contrast to AC, electrical current flows continuously without direction alternation and therefore no zero crossings occur. As a result, switching operations in DC circuits are technically more demanding than in AC circuits due to longer switching arc duration, which leads to increased wear of the switching contacts.

1.4 Kapcsoló

A kapcsoló az elektromos áramkörön belüli szerkezet, amely vagy létrehozza vagy megszakítja az áramlást, és fenntartja a megfelelő kapcsolási állapotot. A kapcsolók számos kivitelben készülnek, speciális funkciókkal, sokféle célra. A mechanikus kapcsolóberendezés alapvető alkotóelemei a vezető anyagokból vagy megfelelő fémekből és ötvözetekből készült érintkezők. A kapcsolóérintkezőket speciális mechanikai szerkezetek működtetik és tartják a megfelelő kapcsolási helyzetükben.

1.5 Kapcsoló érintkező

A kapcsolóérintkező közvetlenül létrehozza a fizikai kapcsolatot az érintkezők között az áramkör bezárásához. Ahhoz, hogy ellensúlyozzuk az elektrodinamikai erőket, amelyek az érintkeződarabok taszítását okozzák, megfelelő érintkezőerőre van szükség, különösen túláram esetén. A kapcsolóérintkezők nagy mechanikai, elektromos és hőterhelésnek vannak kitéve, és számos kapcsolási ciklus során meg kell őrizniük funkciójukat. Különösen a kapcsolóív, amely az elektromos áramkör megszakításával jön létre, lényegében a kapcsolóberendezés vagy az érintkeződarabok kopását okozza.

1.6 Kapcsolási ív

A kapcsolási ív olyan jelenség, amely akkor jelentkezik, amikor az áramvezető elektromos érintkezők le vannak választva. A kapcsolási ív különösen akkor hangsúlyos, ha az induktív terhelések, például az elektromos motorok áramkörei megszakadnak. Az induktív terhelés jellemzően mágneses mező formájában tárolja az energiát. Ez a mágneses mezőben tárolt energia megszakítás után az ívben folyó áramlás folytatását okozza. Az ív addig tart, amíg az érintkezők megfelelő távolságra kerülnek, vagy amíg az ív és annak hőmérséklete el nem oszlatja a mágneses energiát. Az ív hőmérséklete eléri a több ezer ° C -ot, ezért a kapcsolóív roncsolja az érintkező felületét és kopást okoz. Az érintkező anyagok a magas hőmérséklet hatására megolvadnak, és össze is hegesztődhetnek.

1.7 Ívkioltás

Annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék az ív időtartamát az elektromos áramkör megszakítása során, különböző megoldásokat alkalmaznak az ív hatékony eloltására. A lehetséges tervezési jellemzők egyik példája az úgynevezett szikraoltó kamra, amely fémlemezeket használ az ív elválasztására és hűtésére, ami továbbá gyors energiaelvezetéshez vezet. Egy másik lehetőség speciális gáztalanító műanyagok használata. Az ív hőmérséklete gázt szabadít fel a kapcsolókamra műanyag falaiból, ami intenzív ívhűtést és energiaelnyelő hatást okoz.

Állandó mágnesekkel hatékonyan vezetik az ívet a kioltó készülékbe vagy területre, különösen az egyenáramú áramkörök kapcsolóiban. Mivel az elektromos ív egyben mágneses térrel rendelkező áramvezető is, az állandó mágnesek eltérítik.

A fent említett ívkioltási lehetőségek mellett a leválasztási távolság meghosszabbítása és a gyors megszakítás előnyös az egyenáram számára. A teljes leválasztási távolság több, egyidejűleg működtetett érintkező soros csatlakoztatásával meghosszabbítható, így a szükséges leválasztási távolság több érintkező megszakítása között oszlik meg. Annak érdekében, hogy a szigetelési távolságot a lehető leghamarabb elérjék, gyorskapcsoló mechanizmusokat használnak az érintkezés gyors megszakításához.

1.8 Érintkezőhíd

Az érintkezőhíd mozgatható hídból és két rögzített érintkezőelemből áll. A kapcsolószerkezet az érintkező hidat a fix érintkezők között mozgatja, és meghatározott érintkezési erőt fejt ki. A merev érintkezőhíd mindkét oldalon megszakítja az elektromos áramkört. A leválasztási távolság kétszerese a meghatározott érintkezési távolságnak.

1.9 Késes érintkező

A késes érintkező rugalmas érintkezőrugókból és kapcsolólapátokból áll, amelyek révén a kapcsolólapát több érintkezőrugó közé van behelyezve, hogy kapcsolatot teremtsen. A kapcsolólapát és az érintkezőrugók közötti csúszó nyírómozgás miatt az érintkező felületek minden működtetéskor öntisztulnak, ezáltal eltávolítják a lerakódásokat és a korrodált rétegeket. Az öntisztító tulajdonság mellett ez az érintkezőrendszer a hagyományos érintkezőrendszerekhez képest jobban ellenáll a rezgéseknek és az elektrodinamikai taszító erőknek.

2. Kapcsoló típusok és termékek

2.1 Megszakítók

A megszakítók olyan mechanikus kapcsolóberendezések, amelyek elválasztják a berendezéseket vagy a berendezés alkatrészeit az áramellátó rendszertől. A leválasztóknak kellően nagy szigetelési távolságnak vagy hézagnak és kúszási távolságnak kell lenniük, hogy megakadályozzák a véletlen beindulást, például hirtelen túlfeszültség vagy piszkos kúszóáramok esetén. A leválasztó kapcsolók nem áramok kapcsolására szolgálnak, és csak akkor működtethetők, ha az áramköröket más eszközök, például megszakítók, terheléskapcsolók vagy biztosítékok már megszakították.

2.2 Terhelés kapcsolók

A megszakítókkal ellentétben a terheléskapcsolók alkalmasak áramot szállító berendezések és rendszerrészek kapcsolására normál körülmények között a tervezett üzemi árammal. Mivel ezek a kapcsolók terhelés alatt működnek, és kapcsolási ívek léphetnek fel, különböző tervezési megoldásokat tartalmaznak az ív kioltására.

2.3 Leválasztó kapcsolók

A leválasztó kapcsolók egyesítik a terheléskapcsolók és a megszakítókapcsolók funkcióit. A leválasztó kapcsolók tehát teljesítik a leválasztó funkciókat-például a megfelelően méretezett távolságokat és kúszási távolságokat, valamint a kapcsolási állapotjelzést-, és emellett meghatározott kapcsolási kapacitást biztosítanak. A kapcsolási kapacitás általában arra utal, hogy meg lehet szakítani az áramlást, miközben a kapcsolóeszköz kapcsolási kapacitása a terhelés típusától függően eltérő. A különböző terheléstípusok szabványosítottak és különböző hasznosítási kategóriákhoz vannak rendelve. Egy hasznosítási kategória számos követelmény kombinációját tartalmazza, amelyeknek a megfelelő kapcsolóeszköznek meg kell felelnie.

2.4 Közvetlenül működtetett kapcsolók

A kapcsolók különböző módon működtethetők. A közvetlenül működtetett kapcsolókat a kezelőszemély kézzel működteti. Ezenkívül meg lehet különböztetni a közvetlen működtetésű kapcsolók variációit, például a forgó- és kulcsos kapcsolókat vagy a váltókapcsolót.

2.5 Forgó kapcsolók

A forgó kapcsolókat általában egy tengely működteti. A kapcsolómechanizmus továbbítja a forgó mozgást a kapcsolóérintkezők mozgó részeire. A forgókapcsolók több kapcsolási pozíciót is biztosíthatnak, és több áramkört működtethetnek másképp egyetlen eszközzel, a kapcsolók tényleges kialakításától függően.

2.6 Bütykös kapcsolók

A bütykös kapcsolók forgó kapcsolónak számítanak. A forgómozgást a bütykök továbbítják a kapcsolóérintkezők működtetéséhez. Egyetlen bütyök több kapcsolóérintkezőt működtethet különböző módon a geometriai határokon belül. A Kraus & Naimer bütykös kapcsolók moduláris felépítése lehetővé teszi több kapcsolási szakasz, valamint számos opcionális extrával rendelkező bővítmények egymásra építését. Ennek a modularitásnak köszönhetően a mechanikus kapcsolóeszközök számtalan alkalmazáshoz konfigurálhatók. Egyszerű egypólusú és többpólusú be/ki kapcsolók, váltókapcsolók, többlépcsős kapcsolók, motorkapcsolók vagy vezérlőkapcsolók, valamint sok más áramkör valósítható meg a moduláris portfólióval.

2.7 Főkapcsolók (kompakt kapcsolók)

A főkapcsolók célja a különböző üzemi berendezések vagy gépek áramellátással történő összekapcsolása vagy leválasztása. Különösen kompakt konstrukciót alakítottak ki a főkapcsolóknál, amelyekben a háromfázisú váltakozó áramellátás mindhárom pólusa egyszerre van kapcsolva. Ezenkívül léteznek négypólusos kivitelek olyan alkalmazásokhoz, ahol a semleges vonalat is kapcsoljuk, így a semleges pólus korán létrejövő/késői megszakításként működik. A főkapcsolók olyan kapcsolók, amelyek méretükhöz képest nagy kapcsolási kapacitással rendelkeznek. A Kraus & Naimer kompakt főkapcsolói megfelelő érintkezési mozgással rendelkeznek a bekapcsolás vagy megszakítás során. Ezenkívül a fő/kompakt kapcsolók kiterjedt moduláris rendszerbe vannak beépítve, számos funkcionális bővítéssel és opcionális kiegészítőkkel.

2.8 Opcionális extrák

Az opcionális kiegészítők a Kraus & Naimer átfogó moduláris rendszerének részei, és lehetővé teszik a kapcsolóberendezéseink funkcionális bővítéseinek széles skáláját. A moduláris rendszer számos lakateszközt, kulcsos zárószerkezetet, ajtóátvezetést, különféle burkolatokat, valamint speciális alkalmazásokhoz, például jelzőberendezésekhez, reteszelőkhöz vagy speciális meghajtókhoz kínál megoldásokat.

2.9 Nyomógombok és jelzőlámpák

A nyomógombok és a jelzőlámpák bemeneti és kimeneti eszközök a gépek működtetéséhez és a különböző gépállapotok visszajelzésének fogadásához. Az alacsony kapcsolási kapacitású nyomógombokat és kapcsolókat vagy potenciométereket vezérlőeszközként használják, és vezérlőegységek elektromos jeladóiként szolgálnak. A jelzőlámpák optikai jelzőeszközként szolgálnak a gépkezelők számára. A nyomógombok és a jelzőlámpák kombinációi egy készüléken belül is rendelkezésre állnak, és a Kraus & Naimer termékcsalád széles választéka számos alkalmazást kínál.